Mérés

„A dolgok természete, lényege: a szám”

(Pitagorasz)

A méréssel olyan mennyiségekről is szerezhetünk tudomást amit az érzékszerveinkkel nem tudunk érzékelni, így az anyagi világ teljesebb megismerésére nyílik lehetőségünk. / forrás

Mérés: Információ szerzés – a megismerés eszköze. …

A mérések célja, hogy a mérés tárgyáról (a fizikai mennyiségről, állapotról, folyamatról stb.) megbízható és leírható információt szerezzünk. / forrás

A mérés szerepe: A valós világ megértésének, leírásának lényeges eszköze és tudásunk biztos alapja a „mérés”. Lehetővé teszi az objektív megismerést, beavatkozást és az előrelátást. Talán nem túlzás, ha a „mérési képességet” a civilizáció kulcs-elemének tekintjük. A társadalom és a gazdaság a tevékenységek és döntések szinte minden szintjén támaszkodik mérési eredményekre.   / forrás

Az embert az is jellemzi, hogy érzékszervei mellett eszközeit is felhasználja a különféle információ források „érzékelésére” (mérésére). A mérőeszközökkel, képletesen szólva, az ember meghosszabbítja érzékszerveit; másrészt átlépi a közvetlen megfigyelés korlátját, amely abból adódik, hogy csak a biológiailag jelentős ingerek felvételéhez szükséges érzékszervei alakultak ki.

Mivel a közvetlen érzékelésen alapuló ismeret csak kevés tulajdonság (minőség, kvalitás) értelmezéséhez szolgáltat alapot, a mérés a kapocs a jelenségek valós világa és a tudás virtuális világa között.

A mérés legyen objektív: csakis a mérendő mennyiségről adjon információt (és azt lehetőleg ne befolyásolja más környezeti hatás), és másoknak is ugyanazt jelentse a mérési eredmény.

Ezzel szembeállítható a szubjektív emberi érzékelés, amely nemcsak az érzékelt dologról közöl információt, hanem saját észleleti állapotáról is, és más személy ugyanazt egészen eltérően érzékelheti.

Érzékszerveink sok tekintetben tökéletlenek és a kvantitatív (mennyiségi) kapcsolatok érzékelésére többnyire alkalmatlanok.  / forrás

Ahogy a  termékünk minőségéről is csupán rendszeres mérés által tudunk meggyőződni (MEO), az általunk használt eszközök megfelelő működéséről is csupán rendszeres mérés által tudunk meggyőződni. Ha tehát a termelő rendszerünkben alkalmazunk egy gépet, annak a megfelelő működéséről azért érdemes rendszeres mérés által meggyőződnünk, mert a gyártója utoljára akkor győződött meg a helyes működéséről, amikor leszállította. Azóta pedig “sok víz lefolyt a Dunán”, még használaton kívül is változik minden – így a gépek is -, használat közben különösen.

Fenti gondolat menet épp úgy érvényes a termelő rendszerünk minden elemére. Tehát nem csak a gépekre, hanem pl. a csővezetékre, csapokra, műszerekre is.

A bevezetőben említett gondolatot kiegészítve: A méréssel olyan jelenségekről szerezhetünk tudomást amit az érzékszerveinkkel nem tudunk érzékelni. Ezzel pedig nem csak az objektív megismerést teszi lehetővé, hanem a hatékony beavatkozást és az előrelátást is.

Kvíz:

  1. Vajon miért jobb egy olyan autó, amiben sok műszer van, mint egy olyan, amiben csak 2? Talán jobban megy a műszerektől? Vagy talán stabilabb?
  2. A repülőgépeken miért van sokkal több műszer, mint a legjobb autóban? Ön szívesen szállna fel egy olyan repülőre, amiben csupán 2 műszer van?
  3. Miért pont a pilóta előtt vannak a műszerek?
  4. Vajon mit érnénk egy olyan telefonnal a zsebünkben, ami nem mutatja hogy mekkora  a térerő, és hogy az aksijában mennyi töltés van?
  5. A régi háztartási sütőkben nincsen hőmérséklet mérő, az újabbakban van. Vajon miért?